Mielőtt legközelebb egy pletykát  tovább adnál, gondolj az alábbi kis történetre:
 
Az ókori Görögországban Szókratész(469 - 399 Kr.e.) széles körben ismert volt bölcsességéről.
Egy nap egyik ismerőse rohant hozzá izgatottan s mondta:
 

Szókratész, tudod mit hallottam Diogenesről?

-Na várjál csak, mondta Szókratész, mielőtt bármit is mondanál, át kell menned a hármas szűrőpróbán!

- Hármas szűrő? kérdi az ismerős.
- Igen, folytatt, mielőtt elmondod a Diogenesről hallottakat, szűrjük le, amit mondani akarsz.

Az első szűrő az Igazság
-Teljesen biztos vagy abban, hogy amit hallottál, az a tiszta igazság?
- Nem, mondja az ember,tulajdonképpen csak most hallottam!
-Rendben van, szóval nem tudod, hogy a hír igaz-e vagy sem.

Lássuk hát a második szűrőt, a Minőséget. Amit hoztál, az valami jó hír?
-Nem, sőt éppen ellenkezőleg...
-Szóval akkor te valami rosszat akarsz mondani Diogenesről, amiről azt sem tudod, hogy igaz-e vagy sem?
Az ember vállat vont és egy kicsit már röstellte magát.
folytatta:- Még mindig van esélyed arra, hogy a próbát kiálld, harmadik szűrő a  Hasznosság,
hát amit Diogenesről hallottál, abból van nekem valami hasznom?

-Háát...nem hiszem...
-Nos, ha így áll a dolog, hogy a híred nem is biztos, hogy igaz, nem is jó és nem is hasznos, akkor miért kellene akárkinek is elmondani?
Az ember kissé zavarodottan és szégyenérzettel odébbállt.

Ez a kis történet példázza, hogy miért volt nagy filozófus és miért volt nagy megbecsülésben része akkor is és azóta is.
...ja, és azt is, hogy miért nem tudta meg soha, hogy a felesége megcsalta Diogenesszel...